Az augusztus 20-án a minket, magyarokat megszólító Szent István nem egy személy, hanem a jövõt építõ ember, a döntés, a király, aki elhívja és megerõsíti énünknek azt részét, amely 1000 éve nem tágít a Kárpát-medence ölelõ karjaiból, mondta Balogh László polgármester az államalapítás alkalmából rendezett ünnepségen Nagykanizsán.

A polgármester hozzáfûzte: a magyarság itt, a Kárpát-medencében talált otthonra, s bár küzdelmes volt történelme, de „megértette királya szavát és döntését, hogy a földhöz, a területhez tartozó kötelezettségek, a törvény és hagyomány által szavatolt összetartozás és hûség a jövõ egyedüli garanciája, nem pedig a vágyak vezérelte hontalan kalandozás.”

István király, aki „a történelem viharai közepette nem saját érdekei mentén lavírozott, hogy érzései kalodájába rekedve megnyerje a jelen csatáit, valóban hitte, és 1000 év történelme bizonyította is, hogy e különleges és egyedi föld megmûvelése sajátos és egyedi kultúrát és törvényi rendet teremt itt.”

Ez a hit és erõ tette lehetõvé, hogy a magyar állam, majd késõbb a magyar nemzet megszülessen, és harcai, áldozatai közepette is, de újra és újra felállva, megmaradjon, mondta Balogh László.

Kifejtette: államalapító királyunknak köszönhetõ, hogy erõs alapokra támaszkodva megélhettük a történelem nagy korszakait, s beírhattuk nevünket a világ eseményeinek krónikáiba. „Neki köszönhetjük azt is, hogy mély tragédiákat, súlyos veszteségeket is átvészeltünk, mert megtartott minket az államalapítás tettének erkölcse és hite önnön kultúránk medrében”, mutatott rá.

Ugyanakkor kiemelte, hogy a királyok, országvezetõk, döntéshozók mellett az egyszerû emberek is küzdöttek, hogy Szent István örökségét életben tartsák. Most pedig ránk vár a küldetés, hogy ezt az értéket megõrizzük és átörökítsük.

Az a történelmi feladatunk, hogy méltók legyünk múltunk hagyatékára, nagyanyáink és nagyapáink tetteire és áldozatára, örömére és bánatára, fogalmazott a polgármester.

Õseink bennünket álmodtak meg jövõjüknek, Szent István értünk vállalta a jog és az erkölcs, a hit és a törvény követelményét, és most õk szólítanak minket az ünnep szentségén keresztül, fûzte hozzá.

„Mert mi vagyunk a jelen világ képviselõi, az eddigi múltunk utolsó lovagjai és a jövõ zálogai. Mi vagyunk az õ munkájuk gyümölcse, kezdete és vége, bizodalma és hite. Mi értünk tudták átvészelni a szörnyûségeket, és értünk örültek az aratás bõségénél. Értünk, csakis értünk szólt az 1000 éves történelmünk! E hagyaték vállalása a mi felelõsségünk, ünnepünk, dicsõségünk és feladatunk. Hogy mi is átadjuk kultúránkat és annak értékeit a lányainknak és a fiainknak. Megálmodva az õ, nemzetünk és városunk jövõjét”, zárta beszédét.

Nagykanizsán az augusztus 20-i ünnepséget a hagyományoknak megfelelõen, de a járványügyi intézkedéseket szem elõtt tartva rendezték meg. Reggel a Deák téren felvonták a nemzeti lobogót, és a Nagykanizsai Fúvószenekar zenélt, majd az Erzsébet téren ökumenikus szertartáson megáldották, megszentelték a történelmi egyházak képviselõi az új kenyeret. Az ünnepség délelõtti része kulturális mûsorral zárult.

Fotó: Zalakocka/Gergely Szilárd

Az eredeti cikk ITT olvasható.