Nem sokkal a 101. születésnapja elõtt, 2020. június 21-én ment el csendben Bálint György, vagy ahogyan az egész ország ismerte: Bálint gazda. Szellemi öröksége, 100 év tapasztalata és bölcsessége azonban tovább él. Tanításai – köztük az alábbiak is – velünk maradnak:

1. Nem biztos, hogy a vérségi kötelék a legerõsebb

Bálint gazda csak élete vége felé fedte fel titkát, miszerint az apja nem a vér szerinti apja volt. Ezt õ maga is csak felnõtt fejjel tudta meg, amikor a háborús idõszakban az édesanyja bevallotta neki, hogy valójában egy huszártiszt volt az apa. Bálint gazda rajongásig szerette az õt apjaként felnevelõ Braun Izsót: „… kevés gyereknek volt olyan jó apja, mint nekem. Mind a mai napig õt érzem édesapámnak, és nem tartom nevelõapámnak.” Az édesapa volt az is, aki a gazdálkodás alapjaira megtanította a fiút, aki kivitte õt a határba, aki a növények szeretetét elültette benne.

2. Minden helyzetbõl talpra kell állni és újra kell kezdeni

Bálint György zsidó származása miatt átélte a holokauszt borzalmait: szinte a teljes családját elveszítette a II. világháborúban. Õ maga csontsoványan, 42 kilósan tért haza a munkaszolgálatból és a koncentrációs táborból. A családi birtok megmaradt részén mégis talpra tudott állni, elkezdett gazdálkodni. Nem sokkal késõbb azonban a kommunista rezsimben osztályidegennek bélyegezték, földjeit elvették, több munkahelyrõl távozni kényszerült. A nehézségek meg nem törték, csupán megedzették.

3. A kétkezi munka nemesít

Újrakezdeni nem volt egyszerû, de Bálint György akkor sem ijedt meg, amikor kétkezi munkát kellett végeznie. Elõfordult, hogy kerteket ápolt, metszést vállalt, ásott reggeltõl estig, amikor más munkát nem kaphatott, és el kellett tartania a családját. Jó érzéssel gondolt vissza életének erre az idõszakára.

4. Könnyen lehet, hogy 50 felett még nagy dobást tartogat az élet

1981-ben már 62 éves volt, amikor az Ablak címû televíziós mûsorban megkezdte ismeretterjesztõ munkásságát. Bõven túl volt már a nyugdíjkorhatáron, amikor az egész ország megismerte, megszerette, a tanácsait leste a minden héten jelentkezõ rovatában. Népszerûségének egyik titka az volt, hogy úgy tanított, szavait mindenki könnyen értette, mondandóját követni tudta.

5. A jövõ kulcsa a gyerekek kezében van

Fát ültetett óvodásokkal, tankertet avatott, gyerekeknek mesélt a növényekrõl: Bálint gazdát gyakran láthattuk a legkisebbek körében. Pontosan tudta, hogy a gyerekeké a jövõ, õket kell megtanítanunk a Föld, a növények, az állatok, az élõlények szeretetére. Örömmel tett eleget minden felkérésnek, amely óvodából, iskolából érkezett.

6. Haladni kell a korral, a digitálissal is

Közel félmillió követõ a közösségi oldalakon: Bálint gazda (unokája segítségével) a digitális kihívásokkal is megbirkózott. Cikkeinek gépelésében és közzétételében, oldalainak kezelésében mindig volt kire számítania; nem telt el nap úgy, hogy ne dolgozott volna – nem csak a kertben, de az íróasztalánál is. Pedig 75 is elmúlt, amikor az elsõ számítógépét birtokba vette.

7. Egy vérbeli kertész sosem megy nyugdíjba

Ha valakinek, neki elhittük, hogy a kertészkedés a hosszú élet titka! Túl a 90-en is a metszésrõl mesélt, oktató felvételeket készített, a magaságyásával büszkélkedett, a virágai között anekdotázott.

8. A hûség mindenekelõtt

Évtizedek a televízióban, a magazinoknál, szakfolyóiratoknál: Bálint gazda nem az a típus volt, ki évente váltogatta volna a munkahelyeit. Kitartása, hûsége unikumnak számít a mai rohanó, gyorsan változó világban. Ahogyan õ fogalmazott: „Egész életemet a hûség jellemezte, hûség a hazához, a termõföldhöz.”

Az idézetek Bálint György – Bánó András: Bálint gazda. A százéves kertész c. könyvébõl valók.

(Az eredeti cikk ITT jelent meg.)