KÖVETKEZŐ ESEMÉNYEK

Közérdekű informáciÓk
EU ROVAT
ÁLLÁSKÍNÁLAT
Jelenleg az alábbi intézményekben keresünk kollégákat:
ELÉRHETŐSÉGEINK
Amennyiben kérdése van a weboldallal kapcsolatban, kérjük forduljon hozzánk bizalommal az alábbi telefonszámon:

Tartalmi információ:
06 (20) 849 2310
valko.viktoria@nagykanizsa.hu

Technikai információ:
webadmin@nagykanizsa.hu

Írjon nekünk >>
Összes elérhetőségünk >>
 
Vasút

 A nagykanizsai vasúti közlekedés történetéből

 

Városunk kedvező földrajzi helyzete, öt távolról jövő út találkozása, közlekedési cso-mópontot hozott létre. Ide települtek elődeink, majd virágzó kereskedővárossá tették. A Dunántúl mezőgazdasági termékeit, többek között gabonát, bőröket, mézet, gyapjút Nagykanizsán át szállították Marburg , Grác, Trieszt, Bécsújhely piacaira. Visszafelé iparcikkeket, fémárut, fűszereket, textiliákat hoztak az régóba.
Nagy kereskedőcsaládok települtek le. A lakosság kereskedelmi fuvarozásból élt. A nagykereskedők bevásárlói- többnyire szegény emberek- nagy fáradtsággal, heteken, hónapokon át szekereztek az árukkal rossz utakon, kerék és tengelytöréssel, meggyötört lovakkal- generációkon át.
A monarchiában az 18oo-as évek első felében vasútépítések zajlottak. Megnyílt
a Bécs-Trieszt, Bécs-Sopron vasútvonal. Így a szekereknek csak eddig kellett menniök.
Nagykanizsán Szép Károly városbíró 1855 februárjában kérelemmel fordult Ferencz József császárhoz, városa és Marburg közötti vasútvonal megépítését kérve. 1858-ban az olasz, valamint az osztrák és magyar vasútvonalakat tervező és építő Cs. Kir. Szab. Déli Állami Lombard Velencei és Középolaszországi Vasúttársaság úgy határozott, hogy Prágerhof-Buda között épüljön vasútvonal, Nagykanizsán át.
Földbirtokosokból és bankárokból álló csoport kapott előmunkálati engedélyt. A vasúttársaság kérésére Nagykanizsa város 43 hold 316 négyszögöl területet megvásárolt a tulajdonosoktól és ingyen a vasútépítés rendelkezésére bocsátott. Ezen kívül még vásárolt a társaság 37 hold 394 öl földet. A város az állomásépület megépítéséhez, hidakhoz, talpfákhoz erdeiből ingyen fát ajánlott fel.
A magasépítési terveket Carl Schilling mérnök készítette. A vasútállomás épületét 1859-ben kezdték építeni. A 94 méter hosszúságú, középső részén földszintes, timpanonos, két szélén emeletes épületrészhez a vágányok felől támaszkodva csatlakozott egy 100 méter hosszú vonatfogadó csarnok. Ezt a későbbiekben többször átépítették. Az 1880-as híradások kész 24 mozdonyállásos, fordítókorongos fűtőházi épületegyüttesről tudósítanak.
1860-ban megnyílt a Prágerhof-Nagykanizsa közötti a vasútvonal, amely 1861-ben folytatódott Székesfehérváron át Budára. Az első tehervonattal 50 ezer mérő kukoricát szállítottak Triesztbe, ahonnan egy angol gabonakereskedő saját hajóján vitte tovább Liverpoolba.
Az első vasúti vendéglőt tömegesen kereste fel a város tehetős polgársága. Gundel György később Budapesten virágoztatta fel vendéglős dinasztiáját.
Óriási fejlődésen ment át a város kereskedelme a Déli Vasút révén.
A vidék gazdái még nagyobb tömegekben keresték fel a vasutat, s hozták áruikat továbbítani. A házak udvaraiban óriási raktárak épültek.
Híres kereskedőcsaládok alapozták meg üzleti tevékenységüket. Kialakult egy fuvarozói réteg amely a vasút és a város között szállított.
Megjelentek a bankok Nagykanizsán, így 1879-ben az Osztrák -Magyar , majd az Angol-Magyar Bank nyitott fiókot.
1865-ben megépült a soproni, 1868-ban a barcsi vonal. A tervezett letenyei és csurgói már elmaradt.
Tengernyi szomorúságot, könnyet is láttak a pályaudvar falai.
Az első világháborúban a város állomásáról indult a 48-as gyalogezred. A harctérről a sebesülteket szállító vonatokról a súlyos betegeket a várótermekben helyezték el. A második világháborúban a város zsidó lakosságának háromnegyedét is vonattal deportálták.
1942-ben az állomás vörösfenyőből ácsolt csarnokát lebontották, félve a bombázásoktól.
A második világégéskor kilövött mozdonyok, felrobbantott pályák és váltók, összet ört vagonok, emberáldozatok tették többnyire lehetetlenné a működést.
Az országunkat sújtó trianoni határmódosítás folytán a Déli Vasút vonalainak egy része az olasz és a délszláv állomok területére kerültek. Majd 1932-ben államosítással a Déli Vasút szakasza a Magyar Államvasutak tulajdonába kerültek.
A helyreállt forgalom jellemzője a darabárúszállítás volt. Két-két vonatpárral gyorstehervonatok vitték a fővárosba a tejet, felaggatott húsokat, lőtt vadat, ömlesztett gabonát, kosaraszsákos élelmiszerküldeményeket, kofacsomagokat. A nemzetközi vonatok sertést, marhát, bikát, lovat vittek Jugoszláviába, Olasz és Görögországba.
A múlt század második felében a vasúti forgalom fénykora az 1960-80-as évek. A szállítmányok között a város fejlett iparának termékei voltak: bútor, lámpa, olajipari-gépgyári termékek, italáruk, építőanyagok stb. A lakosság és a külföldi turisták tömegesen utaztak vonaton.
A gőzmozdonyokat jelentős részben lecserélték dízelmozdonyokra. 1986 után már csak vendégként jelentek meg az állomáson. 1998-ban begördült az első villanyvonat Budapest felől.
1995-től az utasok fellépését a vonatra magasperon segíti.. Egyre szebb lett az állomás.
A mai vasúton távvezérléssel irányítják a váltókat, jelzőket, engedélyezik a vonatok továbbitását, miközben rádión tartják a kapcsolatot a mozdonyvezetővel, szolgálattevővel.
Kiváló képességű mérnöki kar vesz részt az irányításban.
Nagykanizsáról InterCity vonaton, légkondicionált, elegáns kocsikban utazhat az utas Budapestre, Kaposvárra. Horvátországba, Varasdra és Zágrábba naponta indul gyorsvonat, amely a nyári üdülési szezonban Splitig közlekedik.
A várost érintő kamionszállító tehervonatok a közutak és a természet kímélését szolgálják.
A vasúti munkaterületek főbb ágazatai: a forgalom, a vontatás, a pályafenntartás, újabban a villamos-felsővezeték részleg. Az idők folyamán különböző szervezeti formákban működnek együtt a közös célért, a forgalom érdekében. Napjainkban Nagykanizsán a szolgálai ágak a MÁV Rt. Pécsi Területi Központjának telephelyei. Általában körzeti hatáskörrel rendelkeznek, több száz km. hosszú vasúti szakasz tevékenységét felügyelik.
Napjainkban városunk vasútállomására 27 tehervonat érkezik, indul, halad át. Személyvonatokból 38 az érkező és 38 az induló vonat.
A gépészeti telephelyen 25 db. villanymozdony szolgálja a vontatást, valamint 15 saját dízelmozdony, amelyet 180 nagykanizsai mozdonyvezető vezet. A műhelyekben és egyéb területe-ken 160 szakember dolgozik. Három telephellyel rendelkeznek.
A Pálya és Mérnöki Létesítmények Osztálymérnökségének Telephelye közel 400 vágány- kilométer felett őrködik.

2004. Mónai Zsuzsanna

 

Vasút állomás
Cím: Nagykanizsa, Ady E. u. 67.
Tel.: 93/311-059


Menetrend : www.elvira.hu