Nagykanizsa Megyei Jogú Város 2003. évben országos bajnoki címet szerzett csapatai, sportolói:

Atlétika:
Burghardt Lukrécia Országos Diákolimpia (Svédváltó)
Burghardt Viktória Országos Diákolimpia (Svédváltó)
Imre Henrietta Országos Diákolimpia (Svédváltó)
Hári Kata Országos Diákolimpia (100 m síkfutás)

Birkózás:
Tóth Árpád Országos Diákolimpia (nehézsúly)

Akrobatika:
Lukács Máté Országos Diákolimpia (páros)
Gergina Márton Országos Diákolimpia (páros)
Bránát Klaudia Országos Diákolimpia (hármas)
Godina Helga Országos Diákolimpia (hármas)
Godina Dóra Országos Diákolimpia (hármas)

Fitness:
Hetési Violetta Országos Diákolimpia
Hárs Gergő Korosztályos Magyar Bajnok

Lábtoll-labda:
Hartai Attila Országos Diákolimpia
Végh Dóra Országos Diákolimpia
Bognár Kinga Országos Diákolimpia
Budavölgyi Veronika Országos Diákolimpia

Kajak-kenu:
Szakony Gergő Országos Diákolimpia
Kovács Gábor Országos Diákolimpia
Németh Ádám Országos Diákolimpia
Nagy Gábor Országos Diákolimpia

Vívás:
Koros Eszter Országos Diákolimpia
Péntek Zsófia Országos Diákolimpia
Posztós Ágnes Országos Diákolimpia

Sakk:
Flumbor András 18 év alattiak Országos Bajnoka
Nyizsnyik Bence Országos Diákolimpia
Bánusz Tamás 14 év alattiak Országos Bajnoka
14 év alattiak Korosztályos Rapid Bajnok

Csapat:
Baseball
ANTS Baseball Klub felnőtt Magyar Bajnok
gyermek Magyar Bajnok

Softball
ANTS Baseball Klub női Magyar Bajnok

A Zemplén DSE 2003. évi összesített lábtoll-labda eredményei:
5 Európa Bajnoki aranyérem:
-  női egyéni, 2. női páros, 3. női csapat, 4. férfi páros, 5. vegyes páros.
Az EB válogatottak száma 4 fő, szövetségi kapitány: Budavölgyi Kálmán

Európa Kupa győzelem:
1. női egyéni, 2. női páros, 3. női csapat, 4. férfi páros, 5.férif csapat, 6. vegyes páros.
A válogatottak száma 6 fő, szövetségi kapitány: Budavölgyi Kálmán

Hungarian Open Magyar Nemzetközi Kupa:
Aranyérem: 1. női egyéni, 2. női csapat, 3. férfi egyéni, 4. férfi csapat
Ezüstére: 1. női egyéni

German Open Német Nemzetközi Kupa:
Aranyérem: 1. női csapat, Ezüstérem: 1 férfi csapat

11 Magyar Köztársaság Bajnoki cím:
Felnőtt: 1. női egyéni, 2. női csapat, 3. női páros, 4. vegyes páros, 5. férfi páros
Ifjúsági: 6. leány egyéni, 7. fiú egyéni, 8. fiú csapat
Serdülő: 9. leány egyéni, 10. fiú egyéni, 11. fiú csapat

5 Magyar Köztársaság Bajnokság II. helyezés:
Felnőtt: 1. női egyéi, 2. férfi csapat, 3. férfi páros, 4. vegyes páros
Ifjúsági: 5. női csapat

4 Magyar Köztársaság Bajnokság III. helyezés
Felnőtt: 1. férfi egyéni, 2. vegyes páros, 3. férfi egyéni,
Ifjúsági: 4. fiú egyéni

Négy fő az év Játékosának választva
Felnőtt: női, férfi, Ifjúsági: leány, fiú

8 Országos Rangsoroló Kupa győzelem:
-  Jánoshida, 2. Újszász, 3. Egerszalók, 4. Újszász Majális Kupa, 5. Újszász, 6. Újszász Egyéni Kupa, 7. Újszász, 8. Egerszalók Évadzáró
-  helyezés 5 kategóriában az Országos Rangsoroló Kupa összesítet versenyében
5. első helyezés: 1. női egyéni, 2. női páros, 3. női csapat, 4. férfi páros, 5. vegyes páros
3. második helyezés: 1. női egyéni, 2. férfi csapat, 3. vegyes páros
-  harmadik helyezés: 1. férfi egyéni, 2. vegyes páros
Érmek száma 21 arany, 9 ezüst, 8 bronz

Négy országos és regionális kupagyőzelem:
-  Andante Kupa, 2. Ifjúsági Páros Kupa, 3. Zemplén Kupa, 4. Királyi Pál Kupa
Összesen: 5 Európa Bajnoki arany, Európa Kupa győzelem,
11 Magyar Bajnoki arany, 2 Nemzetközi Kupagyőzelem,
10 Országos Rangsoroló Kupagyőzelem, 3 regionális kupagyőzelem

Érmek száma: 63 arany, 27 ezüst, 23 bronz

A 2003. évben Európa legeredményesebb klubcsapata a Zemplén DSE.

Aktuális

Tájékoztató Nagykanizsa város sportjáról:

Verseny és minőségi sport:
A verseny és minőségi sport szervezeti kereteit a sportegyesületek biztosítják. Az új egyesületek kis létszámmal, jobbára egy-egy sportág versenyszerű űzésére jöttek létre. Klasszikus értelemben vett több szakosztályos egyesületünk az NTE 1866 MÁV RT, amelyben labdarúgó, judó, női kosárlabda, női kézilabda, vívó és sakk szakosztály működik. Az egyesületek száma az elmúlt év során számottevően nem változott, jelenleg 39. Az igazolt sportolók száma 2163 fő.
Az országos versenyeken, bajnokságokon való szereplés eredményessége határozta meg a verseny és minőségi sport megítélését. Nemzetközi szinten is eredményes sportágnak tekinthető a baseball és a lábtoll-labda. Mindkét sportágban a magyar bajnoki cím mellett számos nemzetközi siker, európai és világbajnoki szereplés kíséri tevékenységüket. Sakk, vívó, a kro batika, vitorlázó- és sárkányrepülő, női és férfi kosárlabda, valamint férfi kézilabda sportágakban csapataink többsége felnőtt, vagy utánpótlás csapatbajnoki címmel is büszkélkedhet. Rajtuk kívül néhány egyéni sportágban is sikerült korosztályos országos bajnoki címet szerezni.
Az eredmények alapján több nagykanizsai sportoló is tagja lehetett a magyar felnőtt, vagy korosztályos válogatott keretnek.
A város sportjának nemzetközi színterén való megjelenése tekintetében ki kell emelni a női kard vívó világkupa, a nemzetközi military lovasverseny, a baseball interliga, a nemzetközi sakk, úszó és vízilabda verseny lebonyolítását.
Városunkban jelenleg 31 sportág űzésére van lehetőség. Az országos első, másod és harmadosztályú bajnokságokban 2003-ban 16 felnőtt csapat szerepelt, míg az alacsonyabb osztályban szereplők száma elérte a harmincat. (A nemzeti bajnokság első osztályában szereplő csapatok: ANTS Baseball- Softball, NTE 1866 MÁV RT női kard-férfi tőr, Tungsram Sakk Klub, Mozgássérültek Hamburger Sportegyesület; az NB I/B-ben szereplő együttesek: Kanizsa KK-DKG EAST, Kanizsa DKK, IZZÓ Kézilabda Klub, Kanizsa Sörgyár női asztalitenisz, Kanizsa Vízilabda SE; NB II: NTE 1866 MÁV RT női kézilabda, női kosárlabda, Kanizsa Sörgyár férfi asztalitenisz, Tungsram Sakk Klub; NB III: Kanizsa Sörgyár női asztalitenisz)
A verseny-, és élsport területén néhány sportágban az elmúlt öt évben minőségi visszalépés történt. A felnőtt labdarúgás megyei szintre redukálódott, a női kosárlabda kiesett a legjobbak közül, valamint az országos bajnoki címet is elért MAPEI Kerékpáros Klub szinte eltűnt a város sportpalettájáról. A visszaesések szakmai melléfogásokkal és támogatói báziskörök elvesztésével egyaránt magyarázhatók.
Sakk sportágban sikerült tartani a szintet, a Tungsram SK. évek óta az ország elitklubjai közé tartozik és jelentős eredményeket mutat fel az utánpótlás-nevelés terén is. Az egyéni eredményeik is figyelemre méltóak, a legutóbbi sakkolimpián a magyar válogatott tagjaként szerepelt Vajda Szidónia, míg Flumbort András korosztályos európai és világbajnokságon képviselte hazánkat és városunkat. Baseball és lábtoll-labda sportágban a kiemelkedő országos eredményeken túl nemzetközi szinten is jegyzik a szakmai munkát. A baseball az országos bajnoki címek mellett az Interligában és a BEK-ben is letette névjegyét. A Zemplén DSE a 2003. évi hazai és nemzetközi eredmények (EB, VB-n való eredményes szereplés) alapján Európa legeredményesebb klubcsapata címmel büszkélkedhet. Nemzetközi szinten is jegyzett csapat a Hevesi DSE sportakrobata gárdája, valamint a Vitorlázó- és Sárkányrepülő Klub (2002-ben Európa Bajnokság volt Nagykanizsán). Női és férfi kosárlabda csapataink (Kanizsa DKK, Kanizsa KK-DKG EAST) az NB I/B-ben szerepelnek váltakozó sikerrel. A második vonalban való szereplés feltételei továbbra is adottak, férfi vonalon a gazdasági bázis lehetőségeinek korlátozottsága befolyásolhatja a működés további optimális feltételeit. Férfi kézilabdában (N.IZZÓ SK.) sincs minőségi előrelépés, évek óta NB I/B-ben szerepel a csapat, többnyire a mezőny alsó felében. Az előrelépés záloga lehetne az utánpótlás-nevelés hatékonyságának javítása. Az NTE 1866 MÁV Rt női kézilabdázói az NB II megnyerésével jogot szereztek a magasabb osztályban való indulásra, így ősztől a követelményeknek való megfelelés esetén az NB I/B-ben folytathatják. A Kanizsa Sörgyár NB I/B-s női asztaliteniszezői szintén eredményesen szerepelnek, esélyük van a legjobbak közé kerülésre. A szintén NB I/B-ben szereplő vízilabda csapat (Kanizsa Vízilabda SE) jelenlegi gyengébb szereplése ellenére eséllyel pályázik arra, hogy továbbra is a második vonalban maradjon. Több sportágban is sportolóink meghívást kaptak a korosztályos válogatott keretbe (birkózás, atlétika, sakk).
A városi sportági szakszövetségekkel közösen asztalitenisz, sakk, labdarúgás és kosárlabda sportágakban rendeztünk városi és vonzáskörzeti bajnokságokat.
Az egyéni sportolók és a csapatok felkészítése biztosított volt, a szakmai mu nk át 101 képesített edző irányította, akik közül 26 fő segédedzői, 63 fő edzői és 12 fő szakedzői képesítéssel rendelkezik. A további minimális előrelépés feltételét a korcsoportos utánpótlás-nevelés rendszerének további bővítésében, valamint az edzők sportszakmai felkészültségének javításában látjuk.
A legnépszerűbb és legtöbb sportolót foglalkoztató sportág a labdarúgás, csak utánpótlás illetve megyei I, II. és városkörnyéki szinten van jelen városunkban. A minőségi labdarúgás megszűnése óta a város lakóssága részéről folyamatos igény jelentkezik NB-s szintű csapat létrehozására. Ezt csak jelentős külső támogatói kör bevonásával látjuk megoldhatónak.
A város szabadidősportját különböző országosan is elfogadott formák jellemezték. A versenyzési lehetőségek közül legjelentősebb a városi kispályás labdarúgó bajnokság (nyári és téli), ahol öt bajnoki osztályban (több mint 60 csapat) folytak a küzdelmek hétről-hétre. Kedveltek a kosárlabda, asztalitenisz és sakk sportágakban évről-évre megrendezésre kerülő alapfokú bajnokságok. A városi rendezvényekhez kapcsolódó futónapok népszerűségét jelzi, hogy az indulók száma fokozatosan emelkedik. A meghirdetett túraprogramok egyre rendszeresebbek.
A szabadidősport nem versenyszerű formáiban résztvevők számára elsősorban a Mindenki Sportpályáján biztosítottak a sportolási feltételek.
A különböző korosztályok részére a téli időszakban jelentkező sportolási igények kielégítésére a rendszeres mozgás megszerettetése érdekében kísérleti jelleggel meghirdettük 4 oktatási intézmény tornatermében a "Nyitott tornaterem" akciót, amely jól szolgálta a szabadidősport kötetlen formáinak népszerűsítését.
Tapasztalatok felhasználásával 2004. őszén tovább folytatódik a "Nyitott tornaterem" akció, a tervek szerint az eddigi négy iskolán kívül további intézményeket is bevonva a programba, így a lakosság a lakóhelyéhez legközelebbi iskolában veheti majd igénybe a sportolási lehetőségeket. Az akció keretében a tavaszi időszakban 4 alkalommal nyitottuk meg a tornatermeket.
A programban szereplő intézmények és alkalmanként a résztvevők száma:

A verseny, minőségi és szabadidősport számára az önkormányzat részéről biztosított támogatás csak az elért eredmények megőrzésére, a szinten tartásra elegendő. Néhány sportágunk szakmai felkészültsé g e lehetővé tenné a minőségi előrelépést. Ennek érdekében a 2004-ben megjelent új sporttörvénnyel összhangban szükséges lenne meghatározni, hogy az önkormányzat éves költségvetésének minimálisan hány %-át fordítja a sport finanszírozására. A megyei jogú városok támogatásának nagyságrendjét ismerve legalább a költségvetés 1,0 � 1,5 %-át tartjuk indokoltnak ilyen célra elkülöníteni (kb. 150 � 200 millió forint).

Diáksport

A diáksport az iskolai testnevelés és sport szerves része, mely a közoktatásban tanuló fiatalok tanórán kívüli, az intézmény pedagógiai programjával összhangban lévő, azt kiegészítő és gazdagító sporttevékenység.

A diáksport szervezeti alapegységei az iskolai sportkörök (ISK) és a diáksport egyesületek (DSE). Az alsófokú intézményekben 4, a felsőfokúban 2 iskolai sportkör működik. A diáksport egyesületek száma az alsó fokon 7, míg a felső fokon 3.

A szervezettségük színvonala változó. A legeredményesebbek szakosztályai a minőségi versenyrendszerekben, bajnokságokban is részt vesznek.

A diáksportolók rendszeres felkészülésének és teljesítményük felmérésének legjelentősebb - egész tanévet átfogó - versenyrendszere a diákolimpia.

A felmenő rendszerű, korosztályos versenyrendszerben valamennyi oktatási intézmény részt vesz. A 12 sportágban megrendezett városi döntőn 2088 fiú és 1068 leány, összesen 3156 tanuló indult.

A felmenő versenyrendszerben országos bajnoki címet szereztek 4 általános és 3 középiskola tanulói:

�  Bolyai J. Általános Iskola (atlétika, birkózás),
�  Hevesi S. Általános Iskola (sportakrobatika),
�  Kőrösi Cs. S. Általános Iskola (lábtoll-labda),
�  Miklósfai Általános Iskola (atlétika),
�  Dr. Mező F. Gimnázium (lábtoll-labda, vívás),
�  Batthyány L. Gimnázium (sportakrobatika, vívás),
�  Thúry Gy. SZKI (ökölvívás).

A sportágak közül a legnépszerűbb az atlétika, melynek versenyein valamennyi iskola elindult. A legnagyobb gondot a pályahiány jelenti. A városban csupán egy használható atlétikai pálya van (Mindenki Sportpályája), amely a városi döntők megrendezésére alkalmas. Mindezek ellenére figyelemre méltó, hogy tanulóink a megyei és az országos fordulókban jól szerepeltek.

A másik legnépszerűbb sportág a labdarúgás, melynek versenyein szintén valamennyi iskola részt vett. A szabadtéri bajnokság kétfordulós volt (őszi-tavaszi), valamennyi mérkőzést a Mindenki Sportpályáján rendeztük. Komoly gondot jelent a labdarúgó terembajnokság megrendezése, melynek népszerűségét a benevezett csapatok nagy száma mutat. A városi általános iskolák közül egy sem rendelkezik labdarúgó bajnoki mérkőzés megrendezésére alkalmas tornateremmel.

Kosár- és kézilabda sportágban kev és az indulók sz áma.

A csapatversenyek közül viszonylag népszerű az alsótagozatosok (I-II. kcs.) számára meghirdetett játékos sor- és váltóverseny. A már előzőekben említett atlétikán túl az egyéni sportágak közül a legnépszerűbbek az úszás, a sakk és a lábtoll-labda játék.

Úszásban 4 korcsoportban van felmenő rendszerű verseny.

A sakk sportág népszerűsége a városban folyó szervezett és eredményes utánpótlás-nevelő munkának köszönhető.

A lábtoll-labda az utóbbi 10 évben fokozatosan teret hódított. Fejlődését elősegíti a sportág viszonylag alacsony költségigénye. A város lábtoll-labdázói az elmúlt évek világversenyeiről is (EB, VB) több alkalommal éremmel tértek haza.

A diákolimpia városi versenyeinek finanszírozása az önkormányzat költségvetésében meghatározott keretből biztosított. A rendelkezésre álló keretből valósul meg a versenyzők jutalmazása is. A sportágak jellegéből adódóan az egyéni helyezettek érmet, a csapatok általában oklevelet kapnak.

A legjelentősebb költségeket a gyerekek utaztatása jelenti, ezért a megyei döntőre a városból továbbjutott versenyzőket szervezetten, közösen utaztatjuk.

A területi, ill. országos döntőre továbbjutottak szintén támogatásban részesülnek, hiszen önállóan nem tudják biztosítani a részvétel költségeit.

A korábbi évek tapasztalatai alapján az e célra 2004 évre elkülönített 2,5 millió forintból 1,5 millió forintot a rendezvények lebonyolítására, 1 millió forintot a megyei és országos döntőkre történő utazás költségeire kívánjuk felhasználni.

A városi szabadtéri rendezvények többnyire a Mindenki Sportpályáján vannak. A termi sportágakhoz a városi, esetenként a városkörnyéki intézmények is térítésmentesen biztosítják létesítményeiket.

A szűkös létesítményhelyzet ellenére az alábbi megyei döntők kerültek megrendezésre Nagykanizsán:

�  kosárlabda III. korcsoport fiú
�  kosárlabda III. korcsoport leány
�  labdarúgás III. korcsoport fiú
�  labdarúgás IV. korcsoport fiú
�  labdarúgás V. korcsoport leány
�  torna I-II. korcsoport fiú, leány
�  torna III-IV. korcsoport fiú, leány
�  sakk I-II. korcsoport csapat
�  sakk III-IV. korcsoport csapat
�  kötélugrás I-IV. korcsoport fiú, leány
�  kötélugrás V-VI. korcsoport fiú, leány
�  lábtoll-labda I-IV. korcsoport fiú, leány
�  lábtoll-labda V-VI. korcsoport fiú, leány
�  triatlon I-IV. korcsoport fiú, leány
�  Országos Sportakrobatika döntő I-IV. korcsoport fiú, leány

Létesítményhelyzet 

Nagykanizsa diák és felnőtt sportmozgalmának fedett pályás (terem) létesítményigényét elsősorban az oktatási intézmények tornatermei, valamint a MÁV-NTE munkacsarnok és a Városi Uszoda biztosítja. Az általános iskolák k özül egy sem rendelkezik olyan t ornateremmel, amely a legtöbb csapatsportág űzésére alkalmas lenne. Többségük kisméretű terem, kivételt képez a Hevesi (32x20), Miklósfai (30x18), Kiskanizsai (32x18), de ezek sem alkalmasak hivatalos kézilabda, vagy teremlabdarúgó mérkőzés lebonyolítására.

A sportlétesítmények heti időbeosztását elemezve megállapítható, hogy az iskolai tan-, és tömegsport órák teszik ki a tornatermek kihasználtságának közel 70 %-át. A fennmaradó időben az ISK-k és DSK-k, valamint külső bérlők, illetve használók veszik igénybe a termeket. A hétvégeken a létesítmények többsége rendszeresen nem üzemel, mindössze azokban a termekben van rendezvény, ahol olyan sportszervezet a bérlő, amelyik a hétvégén rendezi bajnoki mérkőzéseit. Egyéb esetben a sportlétesítmények hétvégi igénybevétele előzetes megállapodás alapján történik.

Az általános iskolákban mindössze három intézményben nincs külső bérlő, ennek oka a létesítmény állagmegóvása illetve, hogy saját porgrammal töltik ki a teljes nyitvatartási időt. A Vívó Csarnok használatát szerződés szabályozza, melynek értelmében a délelőtti órákban iskolai célokat szolgál, míg a délutáni időszakban a Vívó Szakosztály veszi igénybe.

Jelenleg az oktatási intézmények közül egyedül a Zsigmondy-Széchenyi Szakközépiskola rendelkezik szabványméretű (20x40) játéktérrel és nézőtérrel, így minőségi versenyeztetésre csapatsportágakban csak itt van lehetőség. Több helyen a külső bérlővel illetve sportszervezettel kialakított, minkét fél számára kedvező folyamatos kapcsolat eredményeként a bérleti díj kedvezményesen lett megállapítva. Vannak intézmények, ahol a szakképzési hozzájárulás növelésével támogatják az intézményeket.

Az egyesületekben űzött sportágak közül a középfokú intézményekben a baseball, labdarúgás, férfi kézilabda, a floorball, a női és férfi kosárlabda és a röplabda van jelen folyamatos, vagy alkalomszerű bérlőként, minden esetben bérleti díjat fizetve.

Az iskolai tornatermek hétvégi nyitva tartása nem rendszeres. A "nyitott tornaterem" akció szervezésével látunk lehetőséget a szabadidősport területén jelentkező igények további kielégítésére.

2004 évben négy alkalommal négy általános iskolában szombati napokon a város lakossága térítésmentesen, szervezett és egyéb formában használhatta a tornatermeket. Az akció ideiglenes lezárása után megállapítható, hogy megfelelő volt az érdeklődés és a használat, vagyis ősszel újabb akciót kívánunk szervezni.

A szabadtéri létesítmények közül önkormányzati tulajdont képez a Mindenki Sportpályája, a Virág Benedek úti pálya, az Ady úti tenisztelep, a kajak-kenu bázis és a városkörzetekben lévő labdarúgó pályák. A Mindenki Sportpályáját az önkormányzat üzemelteti. A létesítmény óriási népszerűségnek örvend, a szabadidős programokon túl a városi és körzeti diákolimpia felmenő rendszerű versenyprogramjának is otthont ad. A lakosság részéről nyilvánuló érdeklődés is jelzi, hogy a létesítmény további fejlesztést igényel, új pályák kialakítására is van igény. A többi létesítmény az egyesületek tartós használatában van, amelyet szerződések rögzítettek.

Jelentős létesítménybázissal rendelkezik használóként és kezelőként egyaránt az NTE 1866 MÁV Rt. A Kincstári Vagyonkezelő Rt. tulajdo nát képezi a Csengery utcai spo rtpálya, amelynek önkormányzati tulajdonba történő átadására történtek kezdeményezések. A létesítményt jelenleg a Nagykanizsai Labdarúgó Klub használja.

A sportszervezetek szakosztályaik működtetését csak minimális mértékben tudják saját tulajdonukban, vagy használatukban lévő létesítményekben megoldani, többségük bérlőként, vagy kedvezményes használóként jelenik meg.

A sportszervezetek a saját, illetve önkormányzati tulajdonban lévő szabadtéri és fedett létesítmények éves üzemeltetési, fenntartási költségére jelentős összeget fordítanak, míg a sportegyesületek által üzemeltetett létesítmények bérbeadásából jelentős működési bevétel nem származik.

Az önkormányzati tulajdonú létesítmények folyamatos használója a Baseball Klub (Thury pálya, Kanizsa Vízilabda SE, CWG-NVSE, Bolyai DSE (Uszoda), Kanizsa Kajak-kenu Klub (Kajak-kenu bázis), Hevesi DSE (Hevesi S. Általános Iskola tornaterme), Kanizsa Lovasklub (alkalomszerűen Csónakázó tó lovas pálya).

Megállapítható, hogy a sportszervezetek az elmúlt évben az önkormányzati támogatás egynegyed részét fordították a sportlétesítmények fenntartására, vagy bérlésére.

A Városi Uszoda a gyermek és ifjúsági úszó, valamint vízilabda sportágat és a lakossági igényeket szolgálja ki. A kötelező úszásoktatás mellett az egyesületi igények nem mindig elégíthetők ki. Indokolt lenne a keleti városrészben egy tanuszoda építése, ezzel is csökkentve az uszoda ilyen jellegű leterheltségét.

Fontosnak tartjuk a városunk minőségi sportjában elért eredmények megtartását.

A jelenleg üzemelő létesítményekkel a minőségi előrelépés objektív okok miatt is behatárolt. A városnak szüksége van egy olyan jellegű sportcsarnokra, amelynek pályamérete a nemzetközi előírásnak megfelelő (minimum 20 x 40-es játéktér) és legalább 1500-2000 néző befogadására alkalmas.

  Az önkormányzat a sportegyesületek finanszírozása terén jelentős szerepet vállal. A költségvetésben biztosított keretösszeg a sporttámogatási rendeletnek megfelelően kerül felosztásra, amely az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság kizárólagos hatáskörébe tartozik. Kiemelt támogatásban részesültek városunk minőségi sportját reprezentáló sportegyesületek és a magas szintű utánpótlás-nevelést folytatók. A kimagasló eredmények elismerését szolgálta és az adott sportág versenyrendszerében elért eredményt honorálta a pontrendszeren alapuló eredményességi támogatás. 2004-től kiemelt szempont volt a városi feladatokat ellátó sportszervezetek létesítmény üzemeltetési és bérleti költségeinek biztosítása.

Az önkormányzat az éves költségvetésében a diáksport mozgalomra is biztosított egy keretösszeget, amely a diákolimpia helyi és felmenő versenyrendszerét, a diáksport rendezvények támogatását, valamint a minőségi tevékenység elismerését segítette.

Az összeg nagyságrendje az elmúlt években jelentősen nem emelkedett. A működés feltételei az intézményekben biztosítottak. Az iskolai sportszervezetek állami normatívában is részesülnek.

Az önkormányzati támogatás nagyságrendje 2001-től folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. A 2002-ben történt jelentős emelkedés a Sportrepülő Egyesület és a Kanizsa Lovasklub emelt színtű támogatásából adódott, mindkét klub ebben az évben nemzetközi verseny (Európa Bajnokság, Nemzetközi Military) házigazdája volt. A 2003-ban biztosított keretösszeg a 2001-hez viszonyítva közel 9 milliós emelkedést mutatott, amely garanciát jelentett a város sportéletében elért eredmények szinten tartására. Az egyesületek saját bevételi lehetőségei az elmúlt négy év összehasonlítása alapján arányában számottevően nem változott (2001-ben 107 millió, 2003-ban 94 millió forint volt). A sportszervezetek éves költségvetésének nagyságrendjében jelentős arányt mutat az önkormányzati támogatás, ami a rendelkezésre álló keretösszeg több mint 1/3-át teszi ki.

Az önkormányzat a verseny- és élsporton, valamint a diáksporton túl még más formában is támogatta a sportmozgalmat.

2003-ban a verseny- és élsportra 58,8 millió, a diáksportra 5,8 millió, a kiemelt rendezvények-, szövetségek támogatására 3,4 millió, míg a Mindenki Sportpályája üzemeltetésére 5,2 millió forint jutott. A költségvetésben külön soron az NB I "A" csoportjában szerepelt MÁV NTE Kosárlabda Klub Kft-nek 10 millió forint, míg a MÁV NTE létesítményeinek fenntartására 5 millió forint került elkülönítésre. Így összesen 2003-ban 88,2 millió forint képezte az önkormányzat támogatását.

2004-ben a sportra fordítható keret 110,5 millió forintra nőtt. Új tétel a "Nyitott tornaterem" akcióra biztosított 2 millió, valamint a sportorientált "Tehetséggondozó Iskola" 2004. évi szeptemberi indítására jóváhagyott 15 millió forint. A verseny- és élsport (60 millió forint), a két kiemelt nemzetközi rendezvény (3 millió forint), valamint a Kanizsa DKK-nak külön soron megállapított támogatás összege (7 millió forint) képezi együttesen a 2004. évi önkormányzati támogatást.

A diáksportra 5,5 millió forint, a Mindenki Sportpályája üzemeltetésére 5,5 millió forint van biztosítva. A szabadidősport rendezvények, szövetségek támogatására 2,5 millió forintot lehet költeni, míg az NTE 1866 MÁV RT létesítményeinek üzemeltetési költségeit 10 millió forint összeghatárig közvetlenül a szolgáltatók felé egyenlíti ki az Önkormányzat.