Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2008. január 1-jei hatállyal létrehozta a Kanizsa Kulturális Központ részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervet.

További kulturális, illetve közgyűjteményi intézmények:

• Thury György Múzeum  
  Tel: 93/311-093, 93/314-596 Fax: 93/ 317-233  
  tgym@zmmi.hu    Zrínyi M. u. 62.  
• Halis István Városi Könyvtár
  Vezető: Czupi Gyula
  Tel: 93/509-500  Fax: 93/509-521
  info@halisnagykanizsa.bibl.hu  Kálvin tér 5.
• Honvéd Kaszinó  
  Vezető: Halmos Ildikó
  Tel: 93/311-036  Fax: 93/314-834
  honvedkaszino@freemail.hu   Ady E. u. 7.

A közművelődési intézmények bemutatása:

A nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központ (HSMK) bemutatása http://www.nagykanizsa.hu/hsmk
A város szívében elhelyezkedő intézmény Hevesi Sándorról, Nagykanizsa szülöttjéről, a kiváló színházi szakemberről, a Nemzeti Színház volt főrendezőjéről és igazgatójáról kapta a nevét.
Színházterme 530 férőhelyes, amelyben évente 50-60 színházi előadást, 14-18 komolyzenei hangversenyt, 8-10 könnyűzenei koncertet és számtalan iskolai és városi programot rendeznek.
Színházbérleti rendszere a kaposvári és a zalaegerszegi társulatokra épül, de vendégül lát budapesti és más vidéki színházakat is. A bérlettulajdonosok száma tíz év alatt megduplázódott, ma 1500 fő. 1995-tol gyermekszínházi bérletsorozat indult, amelyre évente 3000 gyermek vált bérletet.
A színházszerető közönségnek nyáron a Kanizsai Nyári Színház kínál igényes szórakozást. 2003. nyarától Kanizsai Művészeti Nyár címmel rendeznek összművészeti programsorozatot, több helyszínen.
Népszerű a Nyári szerenád, a zöld juharfa lombjai alatt, valamint a fúvószenekarok közreműködésével megtartott Nyáresti térzene sorozat . A Kanizsa - MKB Nemzetközi Jazzfesztivál - amelyet a Magyar Rádióval közösen szerveznek - hazánk egyik legjelentősebb jazzrendezvénye, világhírű muzsikusokkal. Évente 40 - 50 ismeretterjesztő előadást tartanak. Szakmailag is kiemelkedő kezdeményezés a csillagászati-, a nyugdíjas-, a történelmi és az európai uniós szabadegyetem. Az utóbbi évek szakmai megújulását mutatják azok a rendezvények, amelyeket szponzorok és alapítványok támogatásával sikerült megvalósítani: a Tavaszi Művészeti Fesztivál, a Bazár udvari toronyzene sorozat és az Alapítványi Hónap.
A Galériában rendezett kiállítások mellett a tanulóifjúság képzőművészeti igényeit szolgálja az Ifjúsági Galéria.
Évente 16 - 20 tanfolyamot szerveznek. A HSMK nyolc szakmai műhelye közül országos és nemzetközi sikereket ért el a Kanizsa Fotóklub, a Kamera '67 Filmstúdió és a Vegyeskar.
A fiatalok szabadidejének eltöltését segíti a Vakációzz Velünk! szünidei programsorozat, számtalan játszóház és a Tarka - Barka kézműves műhely. A népi hagyományok ápolásában jeleskedik a szövő műhely és a népi díszítőművészeti szakkör.
Az intézmény több civil szervezetnek is helyet ad.
A művelődési központhoz tartozik a Képzőművészetek Háza, mely otthont ad Z. Soós István, valamint Sass Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet festőművészek alkotásainak. Rendszeresen tartanak irodalmi esteket, koncerteket, ismeretterjesztő előadásokat a szépen felújított kastélyépületben.
A Hevesi Sándor Művelődési Központ 1993 óta a Pécsi Tudományegyetem Gyakorló Intézménye, de rendszeresen fogadnak szakmai gyakorlatra hallgatókat más képző intézményekből is. A HSMK együttműködési megállapodást kötött a cigány, a horvát kisebbségi önkormányzattal és a városi diákönkormányzattal.
Zala Megye Közgyűlése Közművelődési Nívódíjjal tüntette ki a művelődési központot.
Vezető munkatársai: Papp Ferenc igazgató, Tóthné Hegedűs Erzsébet igazgatóhelyettes, Martineczné Feiler Zsuzsanna gazdasági titkár, Borda Erzsébet technikai csoportvezető
Művelődésszervezők: Horváthné Gelencsér Edit, Kovácsné Mikola Mária, Szakács Gábor.

Kanizsai Kaszinó székházának története

A címben jelzett impozáns épület története - mely ma is büszkén áll az Ady-és Zrínyi utca sarkán, a rendelkezésre álló források alapján a következőképpen alakult:

Előzmények... A XVIII. században a mai Ady utca és Zrínyi utca sarkán, a későbbi Kaszinó helyén állt az ispita - a kórház és szegényház épülete. Az ápolda 1769-ben kezdte meg működését.
1775-ben az ispotály mellé kápolnát építettek Szent Márton püspök tiszteletére. Az épületre utal az Ispita utca név, az egykori Kazinczy utca (ma Ady utca) Fő út és Zrínyi Miklós utca közötti szakaszának elnevezése is.
Az intézmény 1884-ig működött itt, a kórház elkészültéig. A régi kórház és kápolna épületét a Kereskedelmi Kaszinó vette meg 10 ezer forintért, s helyükre építette fel Székházát.

Kezdetek... A legelső egyesületek a városi társasélet kialakulásának idejében és a társasélet fejlesztésére alakultak. Első volt ezek közül a Széchenyi István hirdette szellemben 1835-ben alakult Kereskedelmi Kaszinó. A társaskör 60 taggal jött létre, melynek megalapítása körül Darvas József, a Kaszinó első elnöke szerzett érdemeket.
Amint a tagok száma erősen szaporodott, felmerült az egyesületi ház megépítésének gondolata, ami Elek Lipót elnöksége alatt, a tagok áldozatkészségéből, 1886-ban testet öltött a Kazinczy utcai székházzal.
Az egykori ispotály helyén a Kaszinó építkezett 70.000 forintos költséggel, ünnepélyes felavatása 1886. október 24-én nagyszabású társas vacsorával történt. Az eklektikus saroképület - mely a Zala tudósítója szerint: "a tervek után ítélve egyike lesz városunk legcsinosabb és legdíszesebb épületeinek" Ludwig Schöne ismert bécsi építész tervei szerint Morandini Román csáktornyai építész kivitelezésében 1886-ban készült el. Ludwig Schöne 1880-90-es években több épületet tervezett Nagykanizsán. Lipcsében született, tanulmányait ugyanott és Hannoverben végezte. 1871-ben költözött Bécsbe, ahol jelentős megbízásokhoz jutott. Nyugat-Magyarországon több kiemelkedő jelentőségű épületet tervezett, Magyarfalván, Beleden, Kőszegen (r. k. plébániatemplom), Szombathelyen (ev. templom, zsinagóga), Sopronban.
Nagykanizsán a Kaszinó székháza mellett 1885-ben Weiser József gépgyáros részére "pazar fényűzéssel épített" kétemeletes palotát tervezett a Fő út 9. szám alatt; a Csengery utca 4. számú lakóházat és a 6. számút dr. Schreirer Lajos sebészorvos részére 1887-ben. A Deák tér 10 szám alatt Pollák József szőrkereskedő részére tervezett egy gazdagon díszített homlokzatú palotát. 1900-ban a zsidó hitközség a zsinagóga átalakítására készített terveket vele, de a kiviteltől Tandor Ottó és Lajta Béla műépítészek tanácsára végül is elálltak.
A Kaszinó tervei szerint a sarokrész lekerekített volt, melyet a körerkély felett egy, a tető síkjából kiemelkedő, kupolával fedett 1,8 méter átmérőjű torony hangsúlyozott volna. Kisebb módosításokkal építették meg.
A földszint íves ablakai kváderezett keretezésűek, az emeleti egyenes záródású ablakokat konzolokkal támasztott timpanonok díszítik. A sarokrészt az emeleti konzolos (korábban baluszteres) erkély és korinthizáló fejezetű pilaszterekkel, s alul baluszteres betéttel keretezett nagyobb, íves záródású ablakok hangsúlyozzák. A meg nem épült saroktorony helyére timpanonokkal díszített attika került.
A Kaszinó eklektikus stílusú épületén belül fényesen berendezett díszterme és egyéb helyiségei zártkörű estélyek és rendezvények tartását is lehetővé tették. A tagoknak egy olvasó, egy társalgó, egy tekéző és két kártyázó terem állt rendelkezésére, 4000 kötetes könyvtár, valamint 35-40 hírlap, társadalmi és szakfolyóirat várta őket. A Kaszinó évi kiadása 7000 forint volt. Volt "villamos világítás" kiváló irodalmi férfiak tartottak felolvasásokat; s művészek hangversenyeket.
1901. januárjában pl. az ünnepelt primadonna, Fedák Sári és Kovács Mihály a Népszínház művészei szerepeltek.Érdekes, hogy a Kaszinó jegyzőkönyveit már a 40-es évektől magyarul vezették, addig németül.A századfordulón már számos katonatis zt, ügyvéd, gyáros is a Kaszinó tagjai sorába lépett. Elnöke a 90-es években Ebenspanger Lipót nagykereskedő, akkor már királyi kereskedelmi tanácsos és újnéppusztai nagybirtokos volt. (Család később Elekre magyarosított és nemesi címet kapott.)
Bár a Kaszinó csak ritkán adta bérbe helyiségeit, a Kereskedő Ifjak Önképző Egylete - mivel a klubtagok fiai többnyire ennek tagjai közé tartoztak - rendszeresen itt tartotta farsangi mulatságát és felolvasó estjeit.
Az I. világháború alatt egyesületi életről beszélni alig lehet, mert az elnökség az egyesület helyiségeit katonai és kórházi célokra ajánlotta fel, tagjainak jelentékeny része pedig a különböző harctereken teljesítette hazafias kötelezettségeit.
Közvetlenül az I. világháború után a Károlyi forradalom hívei veszik birtokukba a helyiségek egy részét, majd a proletárdiktatúra foglalja le az épületet, a Kaszinó tagjait pedig kitiltották.
A diktatúra bukása után id. Unger Ullmann Elek került az egyesület élére, aki erélyes kézzel fogott hozzá a romok eltakarításához. Nagy érdemet szerzett azzal, hogy e mozgalmas, viszontagságos történelmi időszakban, társadalmi harcok közepette is a békét hirdette, és ezáltal sikerült a Kaszinó egységét megőriznie.
Az 1920-as évek végén elnöklő Hirscher Sándor vezérigazgató és kincstári tanácsos a kulturális életet helyezte középpontba, ami az akkori gazdasági válság alatt nem ment könnyen.
A nagykanizsai zsidóság deportálása után 1945-ig üresen állt a ház.

1945 után... Az épület a II. világháború után szovjet pártházként üzemelt 2 évig, utána a Magyar Kommunista Párt vette birtokába.
1952-től a honvédség kezelésébe került a közben állami tulajdonúvá vált intézmény.
A "Háznak" a honvédségi üzemeltetés alatt számos elnevezése akadt:
1952. október 15 - 1962-ig: Helyőrségi Tiszti Klub.
1962-1979-ig: Fegyveres Erők Klubja
1979-1989-ig: MH. Helyőrségi Művelődési Otthon
1989-1996-ig MH. Helyőrségi Klub
Fő feladataik a neveiben jelzett körökhöz tartozók szórakoztatásában, az általános műveltségi szint pótlásában, az akkori rendszer politikai és ideológiai nevelésében határozhatók meg. Az első honvédségi vezetői az intézménynek Triszt József, Gálosi István, Tímár Ede, Majzik Ernő tisztek voltak. 1957-től Debreczeni Attila lett a "Ház" parancsnoka.

1957-től az 1970 es évek elejéig a hadseregben zajlott változásokkal párhuzamosan a szakműveltség fejlesztése érdekében előadás sorozatokat szerveztek, de tanfolyamokat indítottak a katonafeleségek részére is. A hetvenes években a sport, a szórakozás és az ismeretterjesztő előadások kerültek előtérbe. Elindult az ifjúsági és jazzklub, kiállítások, vetélkedők színesítették az életet. Működött könyvtár, rendeztek színházi előadásokat.
1980-tól polgári foglalkozásúak lettek az intézmény igazgatói: 1980-83-ig Horváth Gábor. Ebben az időszakban alakították ki a műhelyt, megalapozták a későbbi fény- és hangtechnikát. Létrehozták pl. a filmklubot.
1983-1997. között Ernszt Katalin igazgatónő honosította meg az ún. Vigadó-esteket, színjátszó kört, és megszervezte az országszerte híres Mazsorett csoportot.
A ház fokozatosan kinyílt a város felé, színes, eleven éltetet teremtett falain belül. A 90-es évektől egyre többször tartottak az intézmény falain belül egyesületi, alapítványi, illetve különféle jótékonysági célú bálokat, megszaporodtak a konferenciák, vállalati vagy magáncéges termékbemutatókkal egybekötött, üzleti jellegű rendezvények is. Meghonosodott a felnőttképzés.
A nagykanizsai Honvédségi alakulatok felszámolása után a "Ház" működése kétségesség vált, így 1996-ban a Zala Megyei Bíróság által bejegyzett Nagykanizsai Honvéd Kaszinóért Alapítvány létrehozásával sikerült megmenteni a kulturális intézményt, amely azóta Honvéd Kaszinó néven non-profit civil szervezetként nagyszerűen helyt áll a város kulturális palettáján.

Az alapítvány fő célkitűzései:
A Honvéd Kaszinóban a társasági élet, a felnőtt-képzés, a kisközösségek, amatőr művészeti munka megteremtése, a kultúra értékes részének közvetítése. Az aktív, a kényszerűségből leszerelt, valamint a nyugdíjas tisztek, honvédségi közalkalmazottak részére korszerű szabadidős centrum megteremtése, a helyi katonahagyományok őrzése, ápolása... stb.
Az alapítvány létrehozásában felbecsülhetetlen szerepet vállalt a Fegyveres Erők és Testületek Nyugállományúak Klubja, mely kb. 250 fős, jól szervezett tagságával a Honvéd Kaszinó "állandó lakója". Elnökük Kónya István nyugállományú határőr alezredes e sorok írásakor.
1997-98. között Kóczáné Horváth Piroska igazgatónő tevékenysége idején tette első szárnybontogatását az Alapítvány a talpon maradásért.
1998-tól Halmos Ildikó az intézmény igazgatója. Ettől az évtől kiemelten közhasznú társaságként működik az alapítvány. Ugyancsak 1998-ban önerőből sikerült elvégezni a "Ház" külső felújítását. A Honvéd Kaszinó belső állagmegőrzésére, korszerűsítésére is folyamatosan történnek lépések.
A sokat "megélt", ódon falak között számos művészeti csoport tevékenykedik napjainkban is, folyamatos a felnőttképzés, és az igényjogosultak kulturális szolgáltatásokkal történő ellátása is mindig biztosított.
Kulturális, szakmai téren az intézmény előkelő helyet foglal el a város palettáján, mindezt remekül bizonyítja népszerűsége, kihasználtsága, állandó látogatottsága.

Felhasznált irodalom:

    * Kanizsai Enciklopédia B. Z. Lapkiadó Kft. 1999
      Felelős szerkesztő: Rikli Ferenc
    * Zala megye ezer éve (Tanulmánykötet a magyar államalapítás millenniumának tiszteletére)
      Főszerkesztő: Vándor László
    * Zala, 1886. március 28. 1.p.
    * ZML Nagykanizsa Város Tanácsának iratai
      4273/1886. Ebenspanger Lipót bejelentése a Városi Tanácshoz
    * Barbarits Lajos: Nagykanizsa Bp. 1929.
    * Kerecsenyi Edit: Nagykanizsa társadalma és egyleti élete 1900 táján
      Z. Gyűjtemény 21. sz.
    * Halis István - Hoffmann Mór: Zalavármegyei évkönyv a millenniumra Nagykanizsa 1896.
    * Zalai Közlöny:
          o 1936. december 30. szám
          o 1937. január 3. szám
          o 1937 január 5. szám
    * Nagykanizsai Honvéd Kaszinóért Alapítvány Alapító okirata

Kiskastély
1874-ben Krausz Mária nyaraló lakóházaként készült, eklektikus stílusú épület. A köztudatban az 1941 és 1952 közötti tulajdonosa után Lázár - villaként él. Az épület hasznosításáról, felújításáról Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése döntött. A felújítási terveket - Z. Soós István kérésére - a Stílus Kft készítette. A 60 millió forintért felújított épület részleges átadására 1996. október 23-án került sor. 1997. április 19-étől a Hevesi Sándor Művelődési Központ részlegeként, városi galériaként működik. Ízlésesen kialakított termeiben Z. Soós István, Sass Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet képeiből látható állandó kiállítás. Az épület földszintes, széles, három részre tagolódó homlokzattal. A két oldalsó, pavilonszerű rész kicsit előreugrik, a közepén lévő bejárathoz bábos korlátú lépcsősor vezet fel. E kissé alacsonyabb középső részét három nagyméretű, íves nyílás töri át (középen a bejárattal), míg a felül háromszögletű timpanonnal záródó szélsőket három - három erőteljes szemöldökpárkánnyal koronázott, felül egyenes ablak tagolja. Külső részletformái klasszicizálóak, belsejének kialakítása, funkciójának megfelelően történt. Az épület belső kialakításáról röviden: A bejárattal szemben közvetlenül helyezkedik el a nagyterem, ahol a rendezvények, előadások, konferenciák zajlanak. A nagyteremből balra illetve jobbra közvetlen átjárással nyílik 2 - 2 kisebb terem, melyek képtárak is egyben.

Az épületben található még egy összkonfortos gondnoki lakás is.

A tárgyi feltételeket vizsgálva megállapítjuk, hogy a rendezvények lebonyolításához megfelelő mennyiségű szék (120 db), asztal (10), ruhatári mozgatható fogas (4 db) áll rendelkezésre. A terem ideális befogadóképessége 100 - 120 fő. A technikai felszerelés hiányos és nem a legjobb minőségű (2 db hangfal, 1 db mikrofon, 1 db CD lejátszó) így a komolyabb rendezvények lebonyolításához kiegészíteni kell.

Személyi feltételek: Három főállású és egy szerződéssel dolgozó már nyugdíjas kolléga látja el a teendőket, lelkiismeretesen egymást segítve.

Iskolai végzettséget tekintve: szakmai vezető - szakirányú főiskola, teremőr illetve tárlatvezető - gimnáziumi érettségi.

A Móricz Zsigmond Művelődési Ház a város egyik legnagyobb múltú kulturális intézménye. Elődjét, a Kiskanizsai Polgári Olvasókört 1870-ben alapították, s 1949-ig folyamatosan működött. Az olvasókör kezdeményezésére épült fel 1928-ban a kiskanizsai polgárok közadakozásából és kezességvállalása nyomán a művelődési ház épülete. Kultúrotthonként 1958 elejétől funkcionált az épület, első igazgatója Buzás József volt, őt Hajgató Sándor , majd Vizeli Dezső követte. 1963-ban felújították az épületet, ekkor vette fel a mai nevét is. Évtizedeken át a Hevesi Sándor Művelődési Központ részeként működött, 2000. január elsejétől szervezetileg és gazdaságilag is önállóvá lett.
Az intézmény kis méretéből adódóan a munkatársak alá és fölé rendeltsége nem oly mértékű, mint egy nagyobb létszámú intézmény esetében. Az igazgató ugyanúgy népművelői, szervezői tevékenységet is folytat, mint kollégái. Ha kell, széket pakol, termet rendez, plakátot ragaszt, stb. A döntés és a felelősség azonban egy személyű, mint bárhol máshol.

Az intézmény tevékenységei és művészeti csoportjai:
A népművészet magas fokát nyújtja a művelődési házban működő, Vizeli Dezső és Vizeliné Paksi Valéria vezette Kanizsa Táncegyüttes , a Tóth István irányítása alatt álló Zalagyöngye Táncegyüttes , valamint a Vizeli József vezette Bojtár Népzenei Együttes.
Az intézményben tartja próbáit még, a Szikla rock zenekar Tárnok Péter vezetésével.
A művelődési házban tartja rendszeres próbáit az egyre népszerűbb és a világ több pontján is hírnevet szerző Kanizsa Csillagai Együttes, valamint az Igricek Együttes, akik megzenésített verseket játszanak gyermek és felnőtt közönségük számára. Az intézmény szervezte újjá a 80-as években jól működő városi Cigány klubot.
A rendezvények közül legjelentősebb a ház által évente szervezett Zalai Nemzetközi Festőművész Tábor , melynek keretében 3-4 festőművész alkot 10 napon keresztül a városban. Ezzel egyidőben a megye számos más településére is érkeznek alkotók és az alkotótábor egy kiállítással zárul a Megyei Művelődési Központban.

Szintén megyei szervezésű rendezvény az Alpok -Adria Nemzetközi Néptáncfesztivá, melyet minden év augusztusában rendeznek meg és Letenye, Zalakaros, Hévíz és Zalaegerszeg vesz részt a programsorozatban.

A művelődési ház legrangosabb rendezvénye a kétévente zajló "Csengey Dénes" Kárpát-medencei Vers- és Prózamondó Verseny , melyre több százan jelentkeznek és a zsűri belőlük választja ki a nagykanizsai döntő kétszer 20-25 fős mezőnyét. (Ifjúsági és felnőtt kategória.)

A városban egyre népszerűbb a gyermekek számára meghirdetett gyermekszínházi előadássorozat, valamint a már három évadot megélt "Móricz Kamaraszínház" bérletes előadássorozat felnőtteknek. Népzenei koncertsorozatainkat elsősorban a városban élő néptáncosokra építve szervezzük. Nemcsak a magyar népzenét, hanem más népek zenéit és táncait is igyekszünk bemutatni ezen alkalmakkor. A koncerteket gyakorta táncház is követi.

1997-től rendszeresen szervezünk nyári táborokat Balatonmárián, a nagykanizsai gyermeküdülőben.

A rendszerváltás utáni években az intézmény is hozzájárult az egykori olvasókör újjáéledéséhez. A Rodek György, Takács Zoltán és Vizeli Dezső vezetésével újjáalakult kör a művelődési házzal több közös rendezvényt szervezett, mely jól szolgálja a hagyományos egyleti életet. 2003. februárjában megalakult az Olvasókör Nyugdíjas, közéleti és kertbarát klubja. Rendszeresen helyet adunk az Együtt Kiskanizsáért Egyesület és a hegyközség programjainak is.

Az intézmény a művészeti csoportok és egyesületek támogatásáért 2000-ben megkapta a Landorhegy Alapítvány által alapított megyei "Civilissimus Díjat.

A művelődési házban 2004. júniusában az IHM támogatásával e-Magyarország pontot alakítottunk ki.

Adatok:
Munkatársak:
Farkas Tibor - igazgató
Godinek Ibolya - ig. h szervező - rendezvények, terembérlet
Tóth István - szervező, néptánc oktató - művészeti csoportok, civil ügyek, technika
Némethné Hosszú Andrea - gazdasági titkár
Sneff Ferencné - takarító

Postacím: 8800 Nagykanizsa Hajgató Sándor u. 1
Tel. / fax: 93/319-202 Mobil: 30/ 3968-678, 30/5300253
email: moriczmuvhaz@chello.hu

A Kodály Zoltán Vasutas Művelődési Ház történetéből

Az 1860-ban Nagykanizsára beköszöntő vasúti közlekedés a város számára gazdasági-társadalmi felvirágzást és kulturális-társaséleti színteret hozott létre.
Az 1800-as évek végéről ránk maradt emlékek szerint a vasutasok rangos zártkörű táncestélyeket tartottak a város elit vendéglőjében. A Nagykanizsai Fűtőházi Kézművesek Önsegélyző és Önképző Egyesületének vegyes-kórusa és színjátszó csoportja volt. Majd a Vasutas Dalkörről és az Osztálymérnökség Kórusának szerepléseiről olvashatunk a múlt század elejéről. Az 1910-ben alakult Nagykanizsai Mozdonyvezetők Otthona már székházzal is rendelkezett /a mai vasutas óvodát ebből alakították ki/.
1946-ban, a háború után, a helybeli vasutasság , kulturális és társaséletet szolgáló székházat hozott létre. Lányi Pál pénztárnok által a századforduló körül épített, hat lakásos, háborúban megsérült bérházát vették használatba, méghozzá a vasutas színjátszók.
Az épületet kulturális intézménnyé 1952 és 1954 között építtette át a vasút.
A Déryné nevét felvevő vasutas színjátszó csoport vezetője Altay József , kitűnő szervező és rendező egyéniség volt. Nagyrészt népszínműveket adtak elő, azonban a drámairodalom remekeit is nagy sikerrel vitték színre.
1948-ban vasutas férfi dalárda szerveződött Ivánkovits Ferenc vezetésével, majd egyesülve egy női énekkarral ,létrehozták a Vasutas Vegyes Kórus t. Nagy karvezető egyéniségek neve fémjelezte énekkari munkájukat, ilyenek voltak: Ketting Ferenc, Jakabos György.
Országos dalostalálkozókon vettek részt és sok-sok vendégszereplésen arattak óriási sikert.
Kapcsolatba kerültek Kodály Zoltánnal is, innen ered a fenntartó intézmény neve. Kodály Zoltán Vasutas Művelődési Ház Déryné Színjátszó Csoportja, valamint a Vegyes Kórusa /amely 60 tagú is volt/ megkapta az abban az időben adható legnagyobb kitüntetést, a Szocialista Kultúráért címet. A 60 tagú fotoklub ugyancsak Altay József szakmai irányításával dolgozott.
A Kodály Művelődési Ház történetében 4 néptánccsoport működött. Az első az 1960-as években Németh Jenő , a második a 80-as években Horváth Zoltán, a harmadik Papp László, a negyedik Szabó Péter majd Papp Csilla vezetésével. Közülük napjainkig a legjelentősebb a nagy kanizsai mester Papp László által irányított, aranyérmes Dél-Zalai Néptánc Együttes.
Zenekarai is voltak a háznak. Az első zenekar Andberger Stefán Rudolf vezetésével a színjátszó csoport zenés darabjait kísérte. Majd itt működött egy ideig a mandolin zenekar is. Az 1960-as évek végén felbomlott színjátszó csoport után új szereplőkkel, új jelleggel Schmidt István, majd Bedő Vilmos lett a vasutas színjátszó csoport irányítója. Ki hinné, hogy a mai nagykanizsai városi televíziózás csírái a Kodályban gyökereztek. Az itt megalakuló Kamera '67 Filmklub tagjsága Szentgyörgyi Leventével az élen 9 éven át itt készítette filmjeit, nemzetközi amatőrfilmes fesztiválokat rendezett és azokon vett részt. Később a helyi televíziózás kulcsemberei lettek. Az 1970-80-as években hivatásos művészek, politikusok, élvonalbeli újságírók voltak a közönség vendégei. A téli báli szezonban a szombat és vasárnap estek a vasúti szolgálati ágak, közösségek vigalmaival teltek. .A legjelentősebb ifjúsági közösség a munkahelyhez kötődő ifjúsági műszaki klub volt, amelyet szakoktatójuk, Nagy István vezetett. Az említett időben támogatott volt a munkahelyi művelődés . A művelődés szervezői előadókat vittek a vasútra, ugyanakkor egyéb rendezvényre a vasúti szolgálati helyeken is történt toborozás. Az intézmény programjainak természetesen nemcsak vasutasok voltak a közönsége, hanem más városi polgárok, akárcsak mostanság. A Kodály Zoltán Művelődési Ház évtizedek óta híres a kiállításairól, kiváltképp a nép művészetét bemutatókról.

A népművészeti témákat követte a vasúttörténetiek sora, amelyből kikerekedett egy, az intézmény által kezdeményezett és gondozott vasúttörténetet kutató, megörökítő program. Ennek következménye évfordulók rangos ünnepségsorozatai, valamint a vasúttörténeti kiadványok. E tevékenység vezetője Horváth Krisztina , a helybeli múzeum szakembere volt, együttműködve a kutatásban és feltárásban Mónai Zsuzsával.

A kertbarát kört 1975-ben Németh Elemér alapította, majd őt Tóth János követte. A fénykorát akkor érte el, amikor Csáki László lett a csoport gazdája, 15 éven át. 1976-ban alakult a nyugdíjasok klubja. Hetyési Lászlóné volt az első klubvezető. Majd egyesült a közösség a kertbarát körrel. Jelenlegi vezetője Balogh István. Szakkörök, tanfolyamok széles skálája követte egymást évtizedeken át. Szabó-varró, riseliő, csipkeverő, kosárfonó, virágkötő, népi hímző, balett, német és angol tanfolyamok stb. Az intézményben közkedvelt népművészeti jellegű programok kiteljesedtek egy országos hatáskörű kiállítás-sorozattal, amely 3 évenként kerül megrendezésre. Ez az Országos Vasutas Népművészeti Kiállítás, amely az elmúlt évben a 6. volt. A Kodály Zoltán Vasutas Művelődési Ház életében mindig nagy szerepet kapott a könyvtár. A kezdetben önálló könyvtárra ráépült a megyei szakszervezeti könyvtári hálózat, majd újból önálló lett. Magas szintű könyvtárosi munkával , sok könyvvel látták el az intézményt és az üzemek fiókkönyvtárait. Kele György könyvtáros szakmai tevékenysége és emberi kiválósága sok olvasót vonzott a könyvtárba.. Mára nincs könyvtára az intézménynek. Belföldi és külföldi csoportos kirándulásokat is szervezett a ház. Ingyenes utazással, hálókocsival utazhattak az érdeklődők, sok esetben abban volt a szállás és a főzés is.
A fiatalok táncos rendezvényeit korszakolni lehetne, műfajuk, élő és gépi zenés változat szerint. Az 1980-as években a Dark Day volt a kedvelt Décsy Sándorral az élen. Ezt követte az Old's Rock klub, Pászti János vezetésével.
A Kodály Zoltán Nyugdíjas Énekkar és a Nyugdíjas Tánccsoport helyben és országosan sikerrel szerepel. 2004-ben az énekkar Tánczos Laura karvezetővel az élen arany fokozatot ért el, országos népzenei fesztiválon. A 6 éves fafaragó szakkör vezetője csávás Csaba után jelenleg Stiller Gábor. Itt van a város fafaragó-iskolája.
Az intézmény fenntartásában változás történt. 1993-ban a vasutas művelődési házakat már nem a szakszervezetek finanszírozták és irányították, mint eddig. Létrejött az intézményekből a Vasutas Országos Közművelődési és Szabadidő Egyesület, amelynek működését MÁV és állami pályázatok teszik lehetővé.
Az anyagi lehetőségek az 1990-es évekre beszűkültek. Töredéke maradt a 8 fős dolgozói létszámnak.
2001-ben, a vasutas művelődési intézmények reformja során a Kodály Zoltán Vasutas Művelődési Ház megszűnt önálló intézmény lenni. Ekkor a Pécsi Vasutas Művelődési Ház telephelye lett a működés tekintetében. Ugyanakkor a városvezetés döntése nyomán az önkormányzat üzemelteti épületét. Így folytathatja a városlakók -benne a vasutasok-számára kulturális-társaséletet szolgáló hivatását.
Tevékenységi formák 2004 első felében.
énekkar, tánccsoport, fafaragó szakkör, nyugdíjas klub, kertbarát klub, női torna, kiállítások, Nagykanizsai Fafaragó Egyesület, valamint sok-sok alkalmi rendezvény.
Állandó vasúttörténeti kiállítása a MÁV állomáson található-amelyet a Thúry György Múzeummal, MÁV finanszírozásában hozott létre "140 éves a vasúti közlekedés Nagykanizsán" cimmel.
Az intézmény vezetői az idők során: Nagy Antal, Honfí Ferenc, majd 1976-tól Mónai Zsuzsa. 2004-ben , az olajipari társintézményünk, az Erkel Ferenc Művelődési Ház megszünt, mivel épületét a Gépgyár eladta. A vasutas intézményben leltek otthonra, október hónaptól.
2005 évtől fúzionálva, egy kulturális és gazdasági egységként működik a Kodály Zoltán Művelődési Házzal. Ezáltal itt működik tovább az Olajipari Nyugdíjasok Klubja, a Mamik, hagyományőrző énekkar. 15 év után visszakerült az aranyérmes Dél-Zalai Néptánc Együttes. Itt talált otthonra a: Pántlika Néptánc Csoport, Természetgyógyász Kör, Tarokk Klub, Természetjáró Egyesület. Itt folytatja működését a Szénhidrogén Kulturális Alapítvány, amely a kulturális folyamatokat hivatott szolgálni.
Ezévben két új tevékenységi forma született: az Informatikai ismeretek klubja nyugdíjasoknak és aktiv vasutasoknak, valamint a Természetbarátok klubja.
Az intézmény dolgozói 2005. év közepén: Mónai Zsuzsanna, Fehér Imre, Takács Ferencné, Horváth Rudolfné.

Nagykanizsa, 2005. Mónai Zsuzsanna