Nagykanizsa, a jelen arculatát is meghatározó fénykora a XIX. századra tehető. A város ekkor előbb a környék piaci, majd igazgatási és kulturális központjává fejlődött.
A Monarchia idejéből gazdag, fejlődő kereskedelmet, élénk piaci életet örökölt, amely a mai városképet is jelentősen meghatározza: bankok, egységes homlokzatú klasszicista, eklektikus és szecessziós épületek, impozáns és tágas zöld terek fogadják az idelátogatókat. A város tavernás cukrászdái, kávéházai és éttermei mediterrán hangulatot és szellemiséget árasztanak.

Jelenleg is számos kulturális intézmény, közösség és társulat működik a városban:

• Orff Ütőegyüttes,
• Kanizsa Csillagai zenei együttes,
• Igricek népzenei együttes,
• Kanizsa Néptáncegyüttes,
• Zalagyöngye Néptáncegyüttes,
• Szimfonikus zenekar,
• valamint énekkarok.

Országosan és nemzetközileg is jelentős kulturális rendezvényei:

• Nemzetközi Jazz Fesztivál,
• Cserfő JazzLand,
• Igricek Fesztivál,
• Kárpát-medencei Csengey Dénes Vers-és Prózamondó Verseny,
• Ludvig Művésztelep,
• Bor- és Dödölle Fesztivál,
• Military Nemzetközi Lovastusa,
• továbbá a Város Napja.

A város hírességei:

• Batthyány Lajos, gróf, nádor
• gróf Bethlen István miniszterelnök, Nagykanizsa országgyűlési képviselője
• Buda Ernő, bányamérnök
• Deák Ferenc, „a haza bölcse”
• Fejtő Ferenc, történész, újságíró
• Hevesi Sándor, színházigazgató, rendező
• Kunfi Zsigmond, miniszter
• Dr. Mező Ferenc, olimpiai bajnok
• Wlassics Gyula, miniszter
• Zemplén Győző, fizikus
• Zrínyi Miklós, költő, hadvezér