A város gazdaságát földrajzi elhelyezkedése (Ausztria, Horvátország, Szlovénia és a Balaton közelsége) és kiváló közlekedési kapcsolatai (közúti, vasúti, légi –Sármelléki reptér) kedvezően befolyásolják. A gazdaság szerkezete az 1990-es években gyökeresen átalakult, s az ipar, mint legfontosabb terület sikeresen modernizálódott. Az említett kedvező feltételek, s a gazdasági tevékenységek folytatására kialakított, teljes körű infrastruktúrával ellátott területek (elsősorban a 2001-ben létrehozott ipari park), valamint a magasan képzett munkaerő az elmúlt évtizedben vonzották a befektetőket. Az ipartelepítés eredményei a gazdaság más területeinek fejlődését is nagyban befolyásolták.

A helyi gazdaság alapját az ipar képezi, de a tevékenységek sokféleségét a szolgáltatási – többek között kereskedelmi – tevékenységet folytatók nagy száma szintén jelzi. Az ipar hagyományai a XIX. században gyökereznek. Az évszázad második felében, illetve a XX. század elején a Weiser gépgyár, a sörgyár, téglagyár, kefegyár, pótkávégyár, valamint szeszgyár már komoly ipari üzemnek számítottak, számos embernek biztosítottak munkát, s ezáltal megélhetést. Majd az 1930-as évek végén felfedezték a zalai kőolaj és földgázkészletet, s kanizsai központtal megalakult a Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT), napjainkban DKG-EAST nevet viselő vállalat. Kőolaj és földgáz kitermeléssel foglalkozik, azaz a bányászat ágazatban működik a legnagyobb foglalkoztatónak számító ROTARY Fúrási ZRt., de ugyanerre az iparágra épül a csap és szelep gyártást végző HEAT-GÁZGÉP Kft., vagy az E.ON Közép-Dunántúli Gázhálózati ZRt. tevékenysége is. A ROTARY a létrehozott termelési értéke, az innovációs potenciálja és a foglalkoztatásban betöltött szerepe alapján nemcsak Zala megye, hanem a nyugat-dunántúli régió egyik meghatározó vállalata. A felsorolt nagyobb méretű, s jelentősebb árbevételt realizáló további két feldolgozó- és energiaipari cégen felül az erdőgazdálkodásban, illetve a feldolgozóiparon belül a bútorgyártás, a gépipar, az élelmiszeripar, s a műanyagtermékek gyártása területén több középvállalkozás működik, s ugyancsak számottevő a termelés.

Nagykanizsa ipari vállalkozásai több mint 6000 főnek adnak munkalehetőséget. Bár a 2008 végén jelentkező gazdasági recesszió a foglalkoztatottak számának jelentős csökkenését eredményezte a gazdasági ág továbbra is megőrizte legnagyobb foglalkoztatói szerepét. A hivatalos statisztikai regiszter jelenleg mintegy 340 nagykanizsai székhelyű ipari vállalkozást tart nyilván.

A vállalkozás-sűrűség magas, Nagykanizsán minden négyzetkilométeren átlagosan 24 vállalkozás működött, miközben a megyei arányszám 6, de a zalai városok átlaga is csak 22.

A legtöbb ipari vállalkozás fémfeldolgozási termék gyártásával (67), ipari gép, eszköz javításával (43), valamint bútorgyártással (32) és egyéb feldolgozóipari tevékenységgel (31) foglalkozik.

A legalább 49 fővel működő közepes és a 249 dolgozónál többet alkalmazó nagyvállalkozások szerepe meghatározó az ipar területén. Foglalkoztatásban vállalt szerepük, termelésük és értékesítésük volumene, árbevételük nagysága jelentős gazdasági hátteret jelent a város és térsége számára. 2010-ben mintegy 3 700 munkahelyet biztosítottak, árbevételük pedig meghaladta az 57 milliárd  Ft-ot. Mind a termelést, mind pedig a foglalkoztatottak számát tekintve kiemelkedő teljesítményt mutatott a bányászati szolgáltatás részeként a kőolaj-, földgáz-kitermelési szolgáltatás szakágazat, de hasonló produktummal rendelkezett a gép, gépi berendezés gyártása is. Az energia szektorban az E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt., míg a bútorgyártásban a Kanizsa Trend Kft. a meghatározó gazdasági szereplő, de nem elhanyagolható a gumi-,műanyag termék gyártásában működő vállalkozások teljesítménye sem, ahol elsősorban a SIROMA-PLAST Műanyagipari Kft-t érdemes kiemelni. Az említett öt ipari terület 2010-ben a 49 főnél többet foglalkoztató ipari szervezetek által produkált 52 milliárd Ft-os termelési érték nyolctizedét adta.

A közepes- és nagyvállalkozások értékesítésében a hazai piac a meghatározó, exportarányuk a teljes ipari vertikumot tekintve 41%-ot tett ki, miközben eladásaik összege meghaladta az 54 milliárd Ft-ot. A kiviteli hányad ágazatonként jelentős eltéréseket mutatott. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásához tartozó mérőműszer gyártás szakágazat termékeit kizárólag külföldön értékesítette, emellett kimagasló hasonló súlyt képviselő közúti járműgyártás, valamint a villamos berendezés gyártás exportaránya is. Ezzel szemben az élelmiszer előállítók ebben a körben nem rendelkeznek külföldi piaci kapcsolatokkal. A gázelosztásban ugyancsak hazai igényeket elégítenek ki, de nem sokkal tér el ettől értékesítési orientációját tekintve a kőolaj-, földgáz-kitermelési szolgáltatás sem. A számottevő termelési értéket adó gumi-, műanyag termék gyártása, ugyanakkor kibocsátásának felét hazai, felét külföldi piacain értékesítette.

Az Önkormányzat fontos stratégiai célja az értékhúzó ágazatok (elsősorban az ipar) és a szolgáltató szektor erősítése, az innovációs képesség növelése. E célból folyamatosan erősítjük kapcsolatainkat az innovációs szervezetekkel, az egyetemmel, az induló vállalkozásokat segítő inkubátorházat indítottunk el.

Az önkormányzat jelentős, ipari, logisztikai és kereskedelmi fejlesztésekre alkalmas ingatlan tulajdonnal rendelkezik. A város vonzáskörzetébe tartozó településeken is jelentős kiterjedésű területek állnak rendelkezésre tartalékterületként a helyi gazdaság fejlesztését szolgáló projektekre.