Nagykanizsa a „Régiók Kapuja”: a Balaton déli csücskétől egy lépésnyire, a Zalai-dombság festői lankái között fekszik, három magyarországi régió és három országhatár találkozásánál. Ausztria, Horvátország és Szlovénia 30-70 km távolságon belül található, 200 km-en belül pedig öt főváros: Budapest, Bécs, Pozsony, Zágráb és Ljubljana fekszik.
 

Kedvező földrajzi adottságainak köszönhetően jelentős közlekedési és logisztikai csomóponttá vált:

• Az európai V. és V/B. számú korridor mentén fekszik.
• A város térségét három főút érinti:
  • kelet–nyugati irányban: a Budapestet és Horvátországot összekötő M7-es autópálya,  valamint az ezzel párhuzamos 7-es számú főút
  • észak–déli irányban: a Zalaegerszeg, illetve Kaposvár irányába vezető 74-es és 61-es főutak itt keresztezik egymast
• Emellett az országos vasúti hálózat több eleme is itt találkozik (a Nagykanizsa-Pécs, Nagykanizsa-Budapest és Nagykanizsa-Szombathely vonalak). A kistérség déli határán, Murakeresztúron vasúti határátkelő működik Horvátország irányába.
• Nagykanizsától 36 kilométerre (autópályán 20-25 percre) fekvő Sármelléken nemzetközi áru és személyforgalom lebonyolítására alkalmas repülőter található.

Nagykanizsa Magyarország tengeri kapuja

Dél-Nyugat-Európa felől érkezve Nagykanizsa Magyarország kapuja. Három tengeri kikötő: Trieszt, Koper és Rijeka található 3,5 óra utazási időn belül, ami a magyarországi városok közül a legkisebb távolság. Ráadásul az Európai Unió megvalósítás alatt álló fejlesztési tervei szerint az Alpoktól délre eső legfejlettebb régiókat összekötő gyorsvasút hálózat 2020-ra Triesztig fog érni. Horvátország 2013-as EU-csatlakozása pedig jelentős kereskedelem- és iparfejlesztési potenciált jelent.

Nagykanizsa a dinamikusan fejlődő Nyugat-dunántúli Régió része

Nagykanizsa fejlett infrastruktúrával, valamint korszerű, rugalmas szakképzési rendszerrel és felsőoktatással rendelkezik. Kulturális és művészeti központ – egy patinás és élhető város zöldövezetekkel, kertvárosokkal és lakóparkokkal. A város nagy hagyományokkal rendelkező kereskedelmi, szolgáltatási és ipari központ, agglomerációjában 235 ezer ember él, ami jelentős munkaerő potenciált jelent piacképes termékeket előállító ipari vállalkozások letelepítéséhez.

TRADICIONÁLIS KERESKEDŐVÁROS

A mai város területe már az őskorban is lakott volt, első írásos emléke IV. Béla 1245-ben íródott adományozó levele, amelyben Knysa néven említik. Maga a vár 1323-ban, Károly Róbert oklevelében szerepelt először. Várnagya ekkor az Osl nembeli Lőrinc volt, az ő leszármazottai vették fel később a „Kanizsai” nevet. A XIV. század elején már állt annak a várnak az őse, amely a későbbi átépítések és bővítések után európai hírűvé vált, míg a körülötte elterülő Kanizsa időközben mezővárossá fejlődött.

A török hódítás idején - főként Szigetvár eleste után - a vár, Thury György várkapitánnyal az élén fontos védelmi szerepet töltött be, 1600-ban mégis török kézre került. 1690-es felszabadulása után a bécsi udvari kamara határozott Kanizsa sorsáról, a várat pedig lebontásra ítélték. Érdekesség, hogy a város középkori értekeinek pusztulása vált újjászületésének zálogává: az 1700-as években a hajdani vár köveiből indult meg újfent az építkezés.

Kedvező földrajzi helyzetének köszönhetően ekkoriban újra megélénkült a kereskedelem. A város sikeresen visszaszerezte vásártartási jogát, amely a földművelés és kézművesség mellett a fő megélhetési forrást jelentette. 1765-ben Batthyány Lajos, a város földesura piarista gimnáziumot alapított, amely hamarosan a térség szellemi központjává vált. A XIX. század második felében több kereskedelmi jelentősegű vasútvonalat is átadtak, az első bankok szintén ebben az időszakban nyitottak meg Nagykanizsán. Fejlődésnek indult az oktatás, kórházat alapítottak, a kereskedelem mellett pedig az ipar is fellendült a városba települő üzemeknek köszönhetően.

Az I. világháború utáni recesszióból az olajkitermelés beindulása emelte ki a várost. Az 1930-as évek végén felfedezték a zalai kőolaj- és földgáz-lelőhelyeket, megalakult a Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT), melynek központja Nagykanizsa lett.

Az 1960-as években a viszonylag szabadabb légkör, az általános gazdasági fejlődés a város számára is fellendülést hozott. A megyében a legjelentősebb ipari kapacitás Nagykanizsán épült ki (többek között: bútoripar, olajipar, gépgyártás, élelmiszeripar stb.).